Jogszabályok, alapfogalmak

Úti okmány eljárással kapcsolatos jogszabályok és alapfogalmak

I. Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

 A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,

 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény,

 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

 A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény,

 A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény,

 A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény,

 A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,

 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,

 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,

 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet,

 A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet,

 A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX.26.) Korm. rendelet,

 Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet,

 A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtására vonatkozó 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet,

 A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet,

 A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet,

 Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet,

 A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtására vonatkozó 37/1998. (VIII.18.) BM rendelet.

II. Alapfogalmak és eljárások:

Állampolgárság:

Magyar állampolgár az, aki a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. A magyar állampolgárság vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy érvényes magyar útlevéllel, vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Az állampolgársági vizsgálat lefolytatására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az illetékes.

Amennyiben a kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, abban az esetben az eljáró hatóság megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. A jegyző megkeresésére a szakminiszter megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár. A megkeresésnek – az Áptv. 14. § (2) bekezdése értelmében – az érintett születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét kell tartalmaznia. Egyéb adatot (a jelenlegi és a korábbi házasságkötés helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, lakcímét, valamint az állampolgárságra, külföldi távozás időpontjára vonatkozó adatokat) csak abban az esetben kell feltüntetni a megkeresésben, ha az rendelkezésre áll. Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést a hatóság közvetlenül az állampolgársági ügyekben eljáró közigazgatási szervhez küldi meg. A hatóságnak a megkeresésben közölnie kell az állampolgárság igazolásához szükséges adatokat, valamint – amennyiben azok a hatóság rendelkezésére állnak – meg kell küldenie az állampolgárság megállapításához szükséges okiratokat (így különösen a névváltozási vagy anyakönyvi okiratot). A megkeresésre adott hatósági döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

Bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmánya:

A bevándorolt, valamint a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye vagy hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél nyújthatja be.

Biometrikus útlevél („Biometric passport”):

Az Európai Unió Tanácsának 2004. december 13. napján hozott rendelete alapján az Uniós tagállamok 2006. augusztus 29. napjától kizárólag olyan útleveleket adhatnak ki, amelyek elektronikus formában is hordozzák birtokosának biometrikus jellemzőit. A Magyar Köztársaság – a rendelet előírásainak megfelelően – 2006. augusztus 29. napjától kezdte meg az olyan biometrikus adatokat hordozó chippel ellátott útlevelek (e-útlevelek) kiadását, amely megfelel az uniós úti okmányokkal kapcsolatos formai és biztonsági követelményeknek. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, mint központi adatkezelő szerv törvényi felhatalmazás alapján végzi az útlevelek megszemélyesítését, és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem adatokkal történő feltöltését. A biometrikus útlevél kiadásával kapcsolatban, egymástól elkülönült, független szervezeti egységeinek segítségével ellátja az országos aláíró hitelesítő hatósági (CSCA) és a nemzeti dokumentum aláíró hatósági (DS) feladatokat.

Biometrikus útlevélnek nevezzük azt az útlevelet, amelynek a hátoldalába chip (tároló elem) került beépítésre, amely digitális formában az adatoldalon található adatokat, illetve az ujjnyomatot tartalmazza. (Hazánk a tároló elemet is tartalmazó útlevelek bevezetésével uniós kötelezettségének tett eleget, ugyanis az Európai Unió rendelete (2252/2004/EK rendelet) szerint az úti okmányokban biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható kapcsolat jöjjön létre. A megvalósítás két fázisban történt: az első fázisban beépítésre került az útlevél hátsó oldalába a tároló elem, amelyen digitális formában rögzítésre került az arcképmás, mint biometrikus adat, az adatoldalon található egyéb adatokkal együtt /2006. augusztus 29. napjától kizárólag ilyen útlevél került kiállításra Magyarországon/; a második fázisban a már ismert adatokon túl az ujjnyomat is rögzítésre került a tároló elemen /2009. június 28. napjától már csak ilyen útlevelek kerülnek kiállításra/.)

Az új e-útlevél formája az előírásoknak megfelelően eltér a korábbi útlevéltől: Az okmány hátsó borítójába chip került elhelyezésre, amely alkalmas arra, hogy az útlevél birtokosának biometrikus jellemzőit tárolja. Az okmányba épített chip tartalmazza az útlevél adatlapján megtalálható adatokat, beleértve a birtokos digitális arcképmását. Az e-útlevél fedőlapjának színe burgundi vörösre változott, illetve megjelent a fedőlapon az „Európai Unió” felirat és a chip jelenlétére utaló nemzetközi jelzés. Az e-útlevél az Európai Unió összes hivatalos nyelvén tartalmazza az útlevélben szereplő legfontosabb kifejezéseket. (Ezen változások kizárólag a 2006. augusztus 29-e után kérelmezett új e-útlevelekre vonatkoznak. A jelzett időpont előtti útlevelek érvényességét az új e-útlevél kibocsátása nem érinti, azok lejáratukig érvényben maradnak. Egyébként az okmányigénylési folyamat nem változott a korábbihoz képest, azaz az útleveleket továbbra is személyesen lehet igényelni az Okmányirodákban, illetve a külképviseleteken.)

EGT (Európai Gazdasági Térség)-államok:

a) az Európai Unió tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország;

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam: Izland, Norvégia, Liechtenstein;

c) az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében a fenti államok állampolgáraival azonos jogállást élvez: Svájc;

Eljáró hatóságok úti okmány eljáráskor:

1) a magánútlevéllel, szolgálati és hajós szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként: a Központi Hivatal jár el, feladata: az útlevélkérelem elbírálása, elutasítása vagy az eljárás megszüntetése (a nyilvántartásban alkalmazott felfüggesztés és megszüntetés technikai jellegű intézkedés, tehát jogi relevanciával nem bír);

2) az útlevélhatóság feladatának ellátásában közreműködőként: az Okmányiroda (körzetközponti jegyző) jár el, feladata: az útlevéligénylő kérelem átvétele, és az adatok ellenőrzése, hiánypótlás, illetve – a kérelem hiányossága esetén – hiánypótlásra felhívás, az elektronikus kérelem kiállítása, a keletkezett iratok felterjesztése a Központi Hivatalnak; az elkészült okmány átadása; az úti okmány érvénytelenítése; valamint ügyféli kérelemre biztosítja a tároló elem ellenőrzését.

Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült magánútlevél esetén az ügyféli teendő:

Az az állampolgár, akinek az útlevele elveszett, vagy eltulajdonították, megsemmisült, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 3 munkanapon belül bejelenteni bármelyik okmányirodánál vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájánál vagy a konzuli tisztviselőnél, illetve csak eltulajdonítás esetén a rendőrségen.

Ebben az esetben a vesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés ténye az erről szóló értesítés megérkezését követően haladéktalanul rögzítésre kerül az úti okmányok központi nyilvántartásában. Ez alapján figyelmeztető jelzés kerül elhelyezésre továbbá a Schengeni Információs Rendszerben (SIS-ben) is, így valamennyi schengeni övezetbe tartozó állam számára ismert lesz az a tény, hogy az adott okmány kikerült jogszerű birtokosa birtokából.

Elveszettnek vélt magánútlevél előkerülése esetén az ügyféli teendő: Amennyiben az elveszettnek vélt magánútlevél előkerül, a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell erről bármelyik okmányirodát vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodáját vagy a konzuli tisztviselőt vagy a rendőrséget.

Ebben az esetben a találás ténye az erről szóló értesítés megérkezését követően haladéktalanul rögzítésre kerül az úti okmányok központi nyilvántartásában. Ez alapján pedig törlésre kerül a figyelmeztető jelzés a Schengeni Információs Rendszerben (SIS-ben) is.

Első magánútlevél:

Az állampolgár egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet (kivétel, ha hivatalos útlevélre nem jogosult és foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár, az ezt bizonyító igazolás alapján második magánútlevélre is jogosult).

Európai Unió tagállamai (jelenleg 27 tagja van):

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Gondokság alatt álló személy:

Az a nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.

Határátlépési igazolvány:

Nem úti okmány! Határátlépésre feljogosító okmánynak minősül. Ez az igazolvány annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges. A jogosultak körét, a kiadás feltételeit, az igazolvány formáját és tartalmát az okmányokat rendszeresítő kétoldalú nemzetközi egyezmények szabályozzák. Az igazolvány érvényességének időtartama – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – 5 év. A kérelmet a kérelmező nevében az utazást elrendelő szerv meghatalmazottjának a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál (1132 Budapest, Visegrádi utca 110-112.) lehet benyújtani. A határátlépési igazolványt az ügyfélnek az útlevélhatóságnál 15 napon belül le kell adni, ha az okmányra való jogosultság megszűnt.

Hibás, hiányos kérelem:

Hibásan, nem egyértelműen kitöltött vagy hiányos melléklettel benyújtott kérelmek feldolgozása mindaddig nem történhet meg, amíg a hiba javítása, illetve a hiány pótlása meg nem történik. A hiányos, illetve hibás adatok esetén, ha lehetséges, a feldolgozás során a rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor a javításra. Amennyiben az adatok, hiányok nem korrigálhatóak, a kérelmezőt levélben kéri fel a hatóság az adatok, hiányok pótlására. A kérelem feldolgozása mindaddig függőben van, amíg a pótlást – az előírt határidőn belül – a kérelmező nem küldi meg, illetve a határidő lejártával az eljárás megszüntetésre kerül.

Honosítási eljárást követő útlevél igénylés:

Az egyszerűsített honosítási eljárásban állampolgársági esküt tett magyar állampolgár a magyar útlevél iránti kérelmet a honosítási okirat bemutatásával nyújthatja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokhoz.

Hozzájáruló nyilatkozat:

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek/törvényes képviselőknek az útlevélhatóság (vagy a gyámhatóság, vagy a közjegyző) előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát.

*Kiskorú az a személy, aki a kérelem benyújtásakor 18. életévét nem töltötte be.

*Gondnokság alatt álló az a személy, akit a bíróság jogerős ítélettel gondnokság alá helyezett.

*Kiskorú és cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló úti okmány iránti kérelmének benyújtásához szükséges:

 a kérelmező érvényes személyi igazolványa,

 személyi igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú, illetve cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező születési anyakönyvi kivonata, illetve lakcímigazolványa,

 szülők/törvényes képviselő személyi igazolványa, illetve lakcímigazolványa, valamint a gondnok/gyám jogerős kirendelő határozata vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti gyámság fennállásáról,

 szülőnek/törvényes képviselőnek az útlevélhatóság, a közjegyző vagy a gyámhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozata, vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat.

*A szülői felügyelet megszüntetésére és szünetelésére a házasságról, a családról és a gyámhatóságról szóló 1952. évi IV. törvény értelmében az alábbi esetekben kerül sor:

 ha a bíróság jogerős ítélettel megszüntette a szülői felügyeletet,

 ha szünetel a szülői felügyelet,

 ha a szülő cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozva van,

 ha a szülő ismeretlen helyen távol van vagy ténylegesen akadályoztatva van (pl. börtön, kórház),

 ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,

 ha a gyermeket a gyámhatóság intézeti nevelésbe vette.

*A szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezése iránti per megindításától a per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalta, illetve ideiglenesen a különélő másik szülőnél vagy más személynél helyezte el. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a jogerős bírósági határozat szerint a közös szülői felügyeletről döntött!

Jogok és kötelezettségek az útlevél igazgatási eljárásban:

*Ügyfelet megillető jogok:

1/ kezdeményezheti az útlevél visszavonását (a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő kérheti a kiskorú úti okmányának visszavonását arra hivatkozással, hogy a kiadásához való hozzájárulását visszavonta, illetve azért, mert a másik szülő – akinek szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel – a kiskorú úti okmányát a szülői felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta le); 2/ megtagadhatja hozzájárulását az úti okmány kiadásához (a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő megtagadhatja kiskorú részére történő úti okmány kiadásához történő hozzájárulás megadását); 3/ kezdeményezheti az úti okmány illetékmentes cseréjét (az úti okmány jogszerű birtokosa illetékmentes cseréjét kérheti az úti okmánynak, ha annak tároló eleme nem vagy hibásan tartalmazza az abban rögzítendő adatokat); 4/ adatszolgáltatást kérhet (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyisséggel nem rendelkező szervezet adatszolgáltatást kérhet; az állampolgár erre irányuló kérelme esetén jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt); 5/ megismerheti a tároló elem tartalmát (az úti okmány jogszerű birtokosa az okmány és a benne lévő tároló elem tartalmát bármely Okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában személyesen ellenőrizheti); 6/ kérheti az úti okmány leadásának mellőzését az új okmány átvételéig (a kérelmező új úti okmány kiadására irányuló kérelme előterjesztésekor utazás céljából kérheti előző érvényes útlevelének visszahagyását az új útlevél átvételéig); 7/ benyújthatja úti okmány iránti kérelmét meghatalmazott útján, illetve postai úton (a kérelmező meghatalmazott útján is benyújthatja úti okmány iránti kérelmét, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint nem teszi lehetővé; a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező postai úton is benyújthatja kérelmét a konzuli tisztviselőhöz, ha személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz); 8/ meghatározhatja a kész úti okmány átvételének módját (a kérelmező a kérelem benyújtásakor nyilatkozatot tehet az elkészült úti okmány átvételének módjára, illetve helyére vonatkozóan: így a kész okmány átvehető személyesen vagy a kérelmező törvényes képviselője útján a kérelmező által megjelölt bármely Okmányirodában, vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában, vagy a konzuli tisztviselőnél, vagy – kizárólag belföldön – postai úton); 9/ visszakérheti az érvénytelenített úti okmányt (az érvénytelenített úti okmányt annak jogszerű birtokosa, elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozója kérelemre visszakaphatja, feltéve, hogy az okmány nem hamis, illetve azt nem hamisították meg). *Ügyfelet terhelő kötelezettségek:

1/ köteles az úti okmányt leadni (az úti okmány a jogosultság fennállásáig tartható birtokban; a jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni valamely Okmányirodában, vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában, a külföldön élő vagy tartózkodó személy esetén a konzuli tisztviselőnél; a szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni; az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően 5 munkanapon belül köteles valamely Okmányirodában, vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában, vagy valamely jegyzőnél leadni); 2/ köteles az úti okmány kiállításához szükséges adatok nyújtására (az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező köteles személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, értesítési címét, arcképmását, saját kezű aláírását, illetve ujjnyomatát az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani); 3/ köteles az úti okmányt szabályszerűen birtokban tartani (az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetve a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni); 4/ köteles az úti okmány birtokból történő kikerülését és megtalálását bejelenteni (akinek az úti okmányát eltulajdonították, az megsemmisült vagy azt elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül valamely Okmányirodában, vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában, vagy a külföldön élő/tartózkodó személy esetén valamely konzuli tisztviselőnél, illetve eltulajdonítása esetén valamely rendőrségnél bejelenteni; az elveszettnek vélt és az erről szóló értesítés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell valamely Okmányirodát, vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodáját, vagy a külföldön élő/tartózkodó személy esetén valamely konzuli tisztviselőt); 5/ köteles kezdeményezni az úti okmány cseréjét (az úti okmány cseréjét kell kérni, ha az úti okmányban szereplő adatok megváltoztak, vagy az személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt, megrongálódott).

Kiskorú:

Az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. (A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek).

Közeli hozzátartozók:

A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, az örökbefogadó, a mostoha-és nevelt gyermek, a mostoha-és nevelőszülő, a testvér.

Külföldre utazást korlátozó rendelkezések (azaz amikor az állampolgár külföldre nem utazhat, így úti okmányra sem jogosult) 2 csoportja:

Aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll; aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll; akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig, illetve akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés tartama alatt.

Bővebben: Akivel szemben büntetőeljárás keretében kényszerintézkedést (korlátozás tartama: az intézkedés hatálya alatt; előzetes letartóztatást, kiadatási letartóztatást, ideiglenes kiadatási letartóztatást, átadási letartóztatást, ideiglenes átadási letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet;) rendeltek el. Akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (korlátozás tartama: büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig; e szerint: akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és csak feltételesen helyezték szabadlábra, akkor a feltételes szabadság ideje alatt nem utazhat külföldre; ugyancsak nem utazhat külföldre, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, de nem kezdte meg büntetésének letöltését, ebben az esetben a büntetés végrehajthatóságáig nem utazhat külföldre; ha azonban az állampolgárt jogerősen szabadságvesztésre ítélték, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették, akkor utazhat külföldre; ha pedig az állampolgárt pénzbüntetésre ítélték, de annak meg nem fizetése okán büntetését átváltoztatták szabadságvesztésre, akkor szintén utazhat külföldre); vagy akinek kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte (korlátozás tartama: a kényszergyógykezelés tartama alatt).

Ezekben az esetekben az útlevélhatóság elutasítja az útlevél kiállítására irányuló kérelmet! Amennyiben az ilyen személy rendelkezik érvényes okmánnyal, akkor az útlevélhatóság – a korlátozás alapjául szolgáló döntést hozó szerv értesítése alapján – a korlátozás tényét bejegyzi az úti okmányok központi nyilvántartásába.

Az úti okmányt visszatartja: a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv; a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet; a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet.

Amennyiben a korlátozás oka megszűnik, akkor az értesítésre kötelezett szerv ennek tényéről értesíti az útlevélhatóságot, amely ennek alapján bejegyzi a nyilvántartásba a korlátozás megszüntetését, melyet követően haladéktalanul értesíti az úti okmányt vissztartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.

Külföldre utazásra jogosító okmányok:

* érvényes úti okmány,

* érvényes személyazonosító igazolvány – kizárólag magyar állampolgár esetében (EGT-állam területére történő beutazáskor; nemzetközi szerződés alapján; ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja).

(A magyar hatóság által nem magyar állampolgár részére kiállított személyazonosító igazolvány nem jogosít külföldre utazásra!)

Külföldön benyújtott kérelemre vonatkozó tudnivaló:

A jogszabály rendelkezése értelmében a magyar állampolgárság vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy érvényes magyar útlevéllel, vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható. Azonban ha a kérelmező ezek egyikével sem rendelkezik, akkor az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az eljárása során az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.

Magyarországon benyújtott kérelem esetén az állampolgárság igazolásához az alábbiak szükségesek: vagy érvényes személyazonosító igazolvány, vagy ideiglenes személyazonosító igazolvány; ha okmánnyal nem rendelkezik az ügyfél, akkor (hazai) születési anyakönyvi kivonat és házassági anyakönyvi kivonat, valamint – amennyiben rendelkezik vele – lakcímkártya becsatolása szükséges. Az állampolgárság igazolása: I. nem kell igazolnia az állampolgárságát, akinek adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása (külföldön élő) magyar állampolgárként tartalmazza (annak sem kell igazolnia a magyar állampolgárságát, aki az útlevelét elvesztette, azt eltulajdonították vagy megsemmisült, amennyiben az útlevélhatóság a magánútlevél visszavonására intézkedést nem tett); II. ha az I. pont nem teljesül, akkor érvényes személyazonosító igazolvány, vagy magyar útlevél, vagy állampolgársági igazolvány benyújtása szükséges; III. amennyiben pedig a III. pont sem teljesül, akkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresni.

Magánútlevél (elkészült) átvétele:

A kész okmány átvehető:

 személyesen (illetve kiskorú és gondnokság alatt álló személy esetében törvényes képviselő útján) a kérelmező által megjelölt Okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodában,

 postai úton a kérelmező által megjelölt belföldi címen,

 külföldön a kérelmező által megjelölt konzuli tisztviselőnél.

Fontos: Az átvétel módját és helyét a kérelem benyújtásakor kell megjelölni. Az Okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodában a kész okmány kizárólag személyesen (törvényes képviselő útján) vehető át, tehát meghatalmazott útján nem (kivéve, ha a kérelmet is meghatalmazott útján nyújtották be). A megjelölt kézbesítési címre postai úton megküldött és át nem vett útlevél a kézbesítési cím szerint illetékes Okmányirodában vehető át az útlevél kiállításától számított 1 éven belül (az át nem vett útlevelet – az átvételre való felhívást követően – az Okmányiroda az útlevél kiállításától számított 1 éven elteltével visszaküldi a Központi Hivatalnak, amelyet az az át nem vett útlevelet a beérkezését követően megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. A soron kívüli eljárásban elkészült okmányok átvétele a kérelmező által megjelölt címen történik változatlanul. A sürgősségi, valamint az azonnali eljárásban igényelt útlevél kizárólag a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodában vehető át.

Magánútlevél elkészítésének ideje:

A törvény rendelkezése értelmében az általános szabály szerint az útlevelet a kérelem benyújtásától számított legkésőbb 30 napon belül kell kiállítani.

Magánútlevél/Második magánútlevél érvényességi ideje:

1. Magánútlevél érvényességének időtartama:

o 6 éves életkor betöltéséig: 3 év,

o 6-18 éves életkor közöttiek esetén: 5 év,

o 18-70 éves életkor közöttiek esetén: 5 év; kérelemre 10 év,

o 70 éven felüliek esetén: 10 év,

o amennyiben a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező a kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé: 1 év.

2. Második magánútlevél érvényességének időtartama:

o ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 2 év,

o ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra: 1 év.

3. Egyéb időtartam:

o ha ujjnyomat nem kerül felvételezésre: 1 év,

o aki végleg nem képes ujjnyomat adására: normál érvényességi idő,

o aki átmenetileg nem képes ujjnyomat adására: 1 évre (kiskorú és nagykorú állampolgárnál egyaránt).

Magánútlevél/Második magánútlevél illetéke:

1. Magánútlevél illetéke:

o az 5 évig érvényes magánútlevél kiállításának illetéke: 7.500.-Ft,

o a 10 évig érvényes magánútlevél kiállításának illetéke: 14.000.-Ft,

o az 1 évig érvényes magánútlevél kiállításának illetéke: 2.500.-Ft,

o a 18. életév alattiak és a 70. életév felettiek részére kiállított magánútlevél: 2.500.-Ft.

2. Második magánútlevél illetéke:

o ha foglalkozás gyakorlásához szükséges: 15.000.-Ft,

o ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra: 5.000.-Ft,

o ha foglalkozás gyakorlásához szükséges, de ujjnyomatot nem tartalmaz: 5.000.-Ft.

Magánútlevél iránti kérelem benyújtásának helye:

1. Belföldön:

o bármely Okmányirodában,

o Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodában (az azonnali eljárás keretében – 24 órán belül – igényelt útlevél is kizárólag a Központi Okmányirodában nyújtható be).

2. Külföldön:

o bármelyik konzuli tisztviselőnél.

Magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali kiállításának eljárása:

Lehetősége van az állampolgárnak soron kívüli eljárást kezdeményezni, ebben az esetben az útlevél – amennyiben az ügyféli kérelem minden jogszabályi feltételnek megfelel – a kérelem benyújtásától számított legkésőbb 7 napon belül kerül kiállításra (ebbe az időtartamba azonban az elkészült okmány kézbesítése nem tartozik bele!). A magánútlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet bármely Okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában lehet előterjeszteni, így kérelemre az útlevélhatóság a magánútlevelet soron kívül állítja ki. Tudni kell, hogy a soron kívüli eljárásért az alapilleték mellett igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni. Az ügyfélnek sürgősségi eljárásban 3 napon belül, azonnali eljárásban 24 órán belül kerül kiállításra az útlevél, és a külön jogszabály szerint az alapilleték megfizetése mellett igazgatási szolgáltatási pótdíjat is kell fizetni!

Eszerint az útlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért az alap illeték mellett igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni:

Az igazgatási szolgáltatási pótdíj összege:

- soron kívüli eljárás esetén (7 napon belül) 19.000,- Ft,

- sürgősségi eljárás esetén (3 napon belül) 29.000,- Ft,

- azonnali eljárás esetén (24 órán belül) 39.000.- Ft.

1)Magánútlevél illetéke:

 3 vagy 5 évig érvényes magánútlevél (kiskorúaknál) kiállításának illetéke:

alapilleték + igazgatási szolgáltatási pótdíj,

soron kívüli eljárás alapján 2.500.-Ft+19.000.-Ft (21.500.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 2.500.-Ft+29.000.-Ft (31.500.-Ft),

azonnali eljárás alapján 2.500.-Ft+39.000.-Ft (41.500.-Ft),

 az 5 évig érvényes magánútlevél (18-70 életév alattiak) kiállításának illetéke:

soron kívüli eljárás alapján 7.500.-Ft+19.000.-Ft (26.500.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 7.500.-Ft+29.000.-Ft (36.500.-Ft),

azonnali eljárás alapján 7.500.-Ft+39.000.-Ft (46.500.-Ft),

 a 10 évig érvényes magánútlevél (18-70 életév alattiak) kiállításának illetéke:

soron kívüli eljárás alapján 14.000.-Ft+19.000.-Ft (23.000.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 14.000.-Ft+29.000.-Ft (33.000.-Ft),

azonnali eljárás alapján 14.000.-Ft+39.000.-Ft (43.000.-Ft),

 az 1 évig érvényes magánútlevél (ujjnyomat nélküli) kiállításának illetéke:

soron kívüli eljárás alapján 2.500.-Ft+19.000.-Ft (21.500.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 2.500.-Ft+29.000.-Ft (31.500.-Ft),

azonnali eljárás alapján 2.500.-Ft+39.000.-Ft (41.500.-Ft),

 a 18. életév alattiak és a 70. életév felettiek részére kiállított magánútlevél illetéke:

soron kívüli eljárás alapján 2.500.-Ft+19.000.-Ft (21.500.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 2.500.-Ft+29.000.-Ft (31.500.-Ft),

azonnali eljárás alapján 2.500.-Ft+39.000.-Ft (41.500.-Ft).

2) Második magánútlevél illetéke:

 ha kiállítása foglalkozás gyakorlásához szükséges:

soron kívüli eljárás alapján 15.000.-Ft+19.000.-Ft (34.000.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 15.000.-Ft+29.000.-Ft (44.000.-Ft),

azonnali eljárás alapján 15.000.-Ft+39.000.-Ft (54.000.-Ft),

 ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra:

soron kívüli eljárás alapján 5.000.-Ft+19.000.-Ft (24.000.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 5.000.-Ft+29.000.-Ft (34.000.-Ft),

azonnali eljárás alapján 5.000.-Ft+39.000.-Ft (44.000.-Ft),

 ha kiállítása foglalkozás gyakorlásához szükséges, de ujjnyomatot nem tartalmaz:

soron kívüli eljárás alapján 5.000.-Ft+19.000.-Ft (24.000.-Ft),

sürgősségi eljárás alapján 5.000.-Ft+29.000.-Ft (34.000.-Ft),

azonnali eljárás alapján 5.000.-Ft+39.000.-Ft (49.000.-Ft).

Meghatalmazott:

A kérelmező helyett, annak megbízásából eljáró hozzátartozó vagy az ügyfél által megjelölt személy. (Abban az esetben, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint nem teszi lehetővé.) Nem lehet meghatalmazott: aki 18. életévét még nem töltötte be; akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott; akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

Méltányosság:

Különös méltánylást érdemlő ok (pl. a kérelmező gyógykezelése; külföldön tartózkodó közeli hozzátartozójának halála; kezelőorvosa által igazolt életveszélyes vagy súlyos egészségi állapot) fennállása esetén az útlevélhatóság meghatározott időtartamra külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez az ügyész/a bíróság/a büntetés-végrehajtási bíró/a korlátozást kezdeményezhető szerv hozzájárulása szükséges. Az útlevélhatóság kiadja az útlevelet a külföldön élő magyar állampolgár részére, ha a bíróság vagy az ügyész a biztosíték letétbe helyezéséről értesítést küldött.

Nagykorú:

Az a 18. életévét betöltött személy, aki nem áll cselekvőképességet kizáró, illetve korlátozó gondnokság alatt.

Nyilvántartásból nyújtható adatszolgáltatás:

Természetes személy, jogi személy vagy jogi személyisséggel nem rendelkező szervezet részére – az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – az úti okmány nyilvántartásból adat szolgáltatható: az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal; az úti okmány birtokosának családi és utónevéről (születési családi és utónevéről); az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának megsemmisülésének, illetve megkerülésének tényéről, törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatás teljesíthető az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. A magánútlevélre, a szolgálati útlevélre és hajós szolgálati útlevélre vonatkozó adatszolgáltatás iránti kérelmet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában kell írásban benyújtani. (A kérelmet postai úton a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Elektronikus Elbíráló Főosztály Elektronikus Okmányelbíráló Osztályának – 1133 Budapest, Visegrádi u. 110-112. – kell címezni, személyesen pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában – 1133 Budapest, Visegrádi u. 110-112.- nyújtható be.)

Az adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat (csekken) kell fizetni. A díjat akkor is meg kell fizetni, ha: az adatszolgáltatás sikertelen (a keresett személy vagy az úti okmány adatai az igénylő által megadott ismérvek alapján a nyilvántartásban nem találhatóak); az adatszolgáltatásban közölt személyi adatok, illetve úti okmány adatok megegyeznek az igénylő által ismert adatokkal; az elkészült szolgáltatást az igénylő felhívás ellenére sem vette át. Nem kell fizetni az adatszolgáltatásért, ha az az érintett saját adatára vonatkozik, kivéve ha az úti okmány nyilvántartásból korábbi úti okmánya adatainak hivatalos igazolás formájában történő közlését kéri. Az adatszolgáltatás díja: 2.000.-Ft/adattétel (annak tényéről, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal); 2.000.-Ft/adattétel (az úti okmány birtokosának családi és utónevéről, leánykori családi és utónevéről); 2.000.-Ft/adattétel (az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megkerülésének tényéről); 2.750.-Ft/adattétel (az érintett személy arcképmásáról vagy saját kezű aláírásáról szolgáltatott adatról); 2.750.-Ft /adattétel (az úti okmányok nyilvántartásából korábbi úti okmány, úti okmányok adatainak hivatalos igazolás formájában történő kiadásáról).

Schengeni övezet:

A Schengeni övezet 25 országot foglal magába: az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország); az EGT-tag Norvégiát és Izlandot; valamint Svájcot. Annak, hogy Magyarország teljes jogú taggá vált, alapvető következménye, hogy a schengeni térségen belül megszűnt a határellenőrzés, a magyar állampolgárok bárhol átléphetik a belső határokat (azonban a külső határokon továbbra is megmaradt a határellenőrzés). De: az ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott, így a belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek (ennek lényege: az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket); emelett a schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

Személyazonosság igazolása:

Személyazonosságot érvényes útlevéllel, személyazonosító igazolvánnyal és kártyaformátumú vezetői engedéllyel lehet igazolni. A személyazonosság igazolására külföldi hatóság által kiállított okmány is elfogadható az útlevél iránti kérelem benyújtásakor, ha az adott okmány tartalmazza a polgár nevét, születési helyét, születési idejét, állampolgárságát, arcképét, aláírását, az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.

Szülői felügyelet:

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt.

A szülői felügyelet az alábbi részjogokat, illetve kötelezettségeket foglalja magába:

1. a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének joga és kötelessége,

2. a kiskorú gyermek vagyona kezelésének joga és kötelessége,

3. a kiskorú gyermek törvényes képviseletének joga és kötelessége,

4. a gyámnevezésnek, gyámságból való kizárásnak joga.

A szülői felügyeletet a bíróság az alábbi esetekben szünteti meg:

1. ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,

2. ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat,

3. ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte,

4. a bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni.

A szülői felügyelet szünetel az alábbi esetekben:

1. ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van,

2. ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,

3. ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,

4. ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,

5. ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,

6. ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult,

7. ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig,

8. a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetve nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el,

9. a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg (nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött).

Utazás külföldre, illetve az Európai Gazdasági Térség államaiba: Az ország területét elhagyni, illetve idegen országba belépni érvényes úti okmánnyal lehet. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk napjától – 2004. május 1-jétől – a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, azaz a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást, így az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, illetve ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. Tehát a kiskorú és a nagykorú magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal (annak formátumától függetlenül: az 1991. április 1-je előtt kiállított „kemény borítójú, népköztársasági címeres”; az 1991. április 1-je után kiállított „puha borítójú, köztársasági címeres”; a 2000. január 1-je után kiállított „kártyaformájú, műanyag” személyigazolvánnyal) is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam területére történő beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során. A külföldre utazás joga érvényes személyazonosító igazolvánnyal az EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján gyakorolható, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja.

Személyazonosító igazolvánnyal is lehet utazni:

1. EGT-államba:

aa) az Európai Unió tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország;

ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam: Izland, Norvégia, Liechtenstein;

ac) az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében a fenti államok állampolgáraival azonos jogállást élvez: Svájc;

2. nemzetközi szerződés alapján: Andorra, Horvátország, Svájc;

3. az adott állam belső joga alapján: pl. Bosznia-Hercegovina /ebbe az országba be-vagy átutazó magyar állampolgároknak ugyanakkor azt javasolja a Külügyminisztérium, hogy utazásaikhoz minden esetben útlevelet vegyenek igénybe/, Macedónia, Monaco /ebbe az országba történő utazás feltételei megegyeznek a Franciaországba történő utazás feltételeivel/, Montenegró, Szerbia (a külügyminiszter a Hivatalos Értesítőben és a külügyminisztérium honlapján (www.kum.hu – utazas – kulfoldre – fontos tanacsok; Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának telefonszáma: 1/458-1000, 1/458-1634) teszi közzé ezen országok listáját az adott állam értesítését követően).

A személyazonosító igazolvánnyal történő utazásra vonatkozó jogosultság valamennyi magyar állampolgárt megilleti – a személyazonosító igazolvány típusára, illetve az okmány jogszerű birtokosának korára tekintet nélkül.

Jelenleg nemzetközi szerződés alapján Horvátországba, Andorrába és Svájcba lehet utazni (azonban Svájcba csak az új típusú, kártya formátumú személyazonosító igazolvánnyal lehet belépni). A 14. és 18. életév közötti kiskorúakat is megilleti a jog, hogy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazzanak azokba az országokba, ahová ezt jogszabály vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Horvátországba történő utazáshoz szükséges úti okmányokról a két ország között a vízumkötelezettség megszüntetéséről kötött és a 96/2000. (VI.22.) Korm. rendelettel kihirdetett szerződés rendelkezik. A megállapodás 1. cikkében meghatározott úti okmánynak minősül a magánútlevél, a személyazonosító igazolvány. A megállapodás szerint a mellékletben felsorolt úti okmányokkal (tehát nagykorú állampolgároknak személyazonosító igazolvánnyal is) lehetőség van Horvátországba beutazni.

Külföldre utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki! Vezetői engedély (formátumától függetlenül) külföldre utazásra nem jogosít! Egyébként az útlevélnek is a tervezett külföldi tartózkodás teljes időtartamára kell érvényesnek lennie!

Utazási igazolványok:

Az ország területét elhagyni, illetve idegen országba belépni érvényes úti okmánnyal, illetve személyazonosító igazolvánnyal lehet. Magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam területére és a tagállamok között utazhat, valamint azokba az országokba, ahová azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

Úti okmány cseréje:

Az úti okmány cseréjét kell kérni, ha az állampolgárnak az úti okmányban szereplő adatai megváltoztak, valamint ha az okmány személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt, megrongálódott, érvényességi ideje lejárt.

Úti okmány fogalma:

Az útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat.

Úti okmányok:

1. Útlevél:

A Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja. Típusai: magánútlevél (állandó magánútlevél, második magánútlevél, ideiglenes magánútlevél) és hivatalos útlevél (szolgálati útlevél, hajós szolgálati útlevél, külügyi szolgálati útlevél, diplomata útlevél).

2. Ideiglenes úti okmány („emergency travel document”):

Az a magyar állampolgár igényelheti, akinek útlevele vagy úti okmánya elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált és olyan ország területén tartózkodik, ahol nincs úti okmány kiállítására felhatalmazott konzuli tisztviselő. Magyarországra történő hazautazásra, a magyar állampolgár állandó lakóhelye szerinti országba történő visszautazásra vagy kivételesen más célállomásra történő egyszeri utazásra jogosít. Más célállomásra történő egyszeri utazás céljából az ideiglenes úti okmány akkor kérelmezhető, ha ehhez a magyar állampolgárnak alapos érdeke fűződik.

A kérelmet „az egy ideiglenes úti okmány létrehozásáról” szóló 1996. június 25-i 96/409/KKBP tanácsi határozat 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon az Európai Unió bármely másik tagállamának diplomáciai vagy konzuli képviseletén lehet benyújtani. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a személyazonossági és állampolgársági adatait tartalmazó, rendelkezésére álló okiratait másolatban csatolni kell. Az okmány kiállításához az ideiglenes úti okmány iránti kérelem benyújtásához legközelebb működő konzuli tisztviselő, illetve a külügyminiszter hozzájárulása szükséges. Az ideiglenes úti okmányt utazásra történő felhasználása után – elismervény ellenében – külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a Magyar Köztársaság területére történő hazautazáskor a rendőrségnél kell leadni.

3. Menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya:

A kiállítástól számított 1 évig érvényes. Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

4. Oltalmazottként elismert személyek úti okmánya:

A kiállítástól számított 1 évig érvényes. Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

5. Menedékesek úti okmánya:

Az okmány egyszeri kiutazásra és visszautazásra használható fel. Az a menekültügyi hatóság által menedékesként elismert külföldi személy igényelheti, aki nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával. Kérelmére utazásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra érvényes úti okmánnyal lehet ellátni, amely csak egyszeri utazásra használható fel. Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakhelye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be.

6. Bevándorolt és letelepedett jogállású személy, valamint hontalan úti okmánya:

Az okmány iránti kérelem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye szerint, hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervnél nyújtható be. A bevándorolt és letelepedett személy, ha az úti okmányát külföldön vesztette el vagy semmisült meg, akkor az egyszeri utazásra jogosító úti okmány iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél nyújthatja be.

7. Menekültként elismert személy, oltalmazottként elismert személy és menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya:

Az okmányt az a menekültként, valamint az az oltalmazottként elismert személy, továbbá az a menedékes igényelheti, akinek úti okmánya lejárt, elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált. Az okmány Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosít. Az okmány iránti kérelem a konzuli tisztviselőnél nyújtható be.

Úti okmány kérelem elutasítása:

Az útlevélhatóság az úti okmány kiadását megtagadja (a kérelmet elutasítja), ha: külföldre utazást korlátozó rendelkezés áll fenn; azt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az úti okmányát nem adta le. Az úti okmány kiadásának megtagadása elutasító közigazgatási határozattal történik.

Úti okmány leadása:

1. Az úti okmányt 15 napon belül le kell adni az útlevélhatóságnál – diplomata-és külügyi szolgálati útlevelet a Külügyminisztériumnál –, ha: megszűnt az úti okmány jogosultjának magyar állampolgársága; diplomata-és külügyi szolgálati, hajós szolgálati és szolgálati útlevélre, illetve második magánútlevélre való jogosultsága; menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányára való jogosultsága; a határátlépési igazolványra való jogosultsága.

2. A külföldön élő állampolgár előző magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével egyidejűleg köteles a külképviseleten személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni.

3. Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően 5 munkanapon belül köteles a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál, az Okmányirodánál vagy a jegyzőnél leadni.

4. Az állampolgár halála esetén a még érvényes úti okmányt hozzátartozója – vagy akinek a birtokába került – 15 munkanapon belül, továbbá aki úti okmányt talált, 3 munkanapon belül köteles az Okmányirodához, a jegyzőhöz vagy a kiállító útlevélhatósághoz személyesen vagy postai úton eljuttatni. Az elhunyt úti okmányát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén – érvénytelenítve – vissza kell juttatni.

Úti okmány visszavonása:

Az útlevélhatóság az úti okmányt visszavonja, ha: korlátozó rendelkezés áll fenn; azt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően az úti okmányt nem adta le. /A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V.22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében útlevéllel összefüggő hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jár el./ Az útlevélhatóság a visszavonást határozatban rendeli el, amely a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Egyébként az úti okmánnyal kapcsolatos államigazgatási ügyben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. (Az útlevél hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5.000.-Ft illetékbélyegben.) A fellebbezést a határozat közlésétől számított 10 napon belül a határozatot meghozó szervnél lehet előterjeszteni. A másodfokú közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül a kérelmező keresettel kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát, melyről a bíróság soron kívül dönt.

Útlevél átvétele a konzulátuson:

A Magyarországon benyújtott kérelemre kiállított útlevél a konzulátuson is átvehető. De az állampolgárnak erről tájékoztatni kell az érintett konzulátust (a kérelem benyújtásakor az ügyfélnek – a megjegyzés rovatban rögzítve – meg kell adnia az elérhetőségét). Az állampolgárnak kell értesíteni a konzulátust az útlevele érkezéséről és az úti okmány továbbítását kérheti az általa megadott címre (vagy személyesen átveheti az okmányt a konzulátuson).

Útlevél fogalma:

A Magyar Köztársaság tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.

Útlevél iránti kérelemmel kapcsolatos eljáráskor az aláírás felvételezése:

1) ha a kérelmező nagykorú és cselekvőképes: a) saját aláírását veszik fel, b) nincs felvételezés: ha írásképtelen;

2) ha a kérelmező kiskorú vagy gondnokolt: a) saját aláírását veszik fel, b) törvényes képviselő aláírását veszik fel: ha a 12. életéven aluli kérelmező nincs jelen, vagy ha írásképtelen.

Útlevelek típusai:

I. MAGÁNÚTLEVÉL:

1. (Állandó) magánútlevél:

*Jogosult:

Magánútlevélre a magyar állampolgárok jogosultak. A kérelmező a magánútlevél iránti kérelmet belföldön az Okmányirodánál vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában; külföldön a külképviseletnél; a határátlépési igazolvány kiállítására irányuló igényt közvetlenül a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodában terjesztheti elő. *Pótlása:

A kérelemhez az ügyfél nem köteles csatolni a feljelentést, a jegyzőkönyvet (az Okmányiroda állítja ki). Ha az okmány elveszett, megsemmisült, megrongálódott, illetve birtokából kikerült, akkor a kérelmezőnek duplailletéket kell megfizetnie. (Amennyiben a magánútlevelet eltulajdonították, abban az esetben – jegyzőkönyv felvétele mellett – alapilleték megfizetése mellett pótolható az útiomány.)

2. Második magánútlevél:

*Jogosult:

Az a magyar állampolgár igényelheti, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása – az ezt bizonyító igazolás alapján – rendszeres külföldre utazással jár, továbbá az a magyar állampolgár is igényelheti, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri. (Az útlevélhatóság az okmány kiadása szempontjából különös méltánylást érdemlő körülményként értékeli, ha az utazás célja szerinti országba történő beutazás a meglévő magánútlevélben elhelyezett bejegyzés miatt meghiúsulna vagy emiatt a kérelmezőt más joghátrány érhetné.) *Érvényességi ideje:

Ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra: az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb 2 év; ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező a kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé: 1 év; ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra: 1 év. *Eljárási illeték:

Ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra: 15.000.-Ft; ha különös méltánylást érdemlő okból kerül kiállításra: 5.000.-Ft; ha foglalkozás gyakorlása céljából kerül kiállításra, de csak 1 évig érvényes: 5.000.-Ft.

3. Ideiglenes magánútlevél:

*Jogosult:

Külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgár kérelmezheti, ha az útlevele vagy külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványa lejárt, elveszett, eltulajdonították, megrongálódott, vagy utazásra egyéb módon alkalmatlanná vált. Egyszeri továbbutazásra, illetve hazautazásra jogosít (az ujjlenyomatot nem tartalmazza). Az ideiglenes magánútlevél iránti kérelem a konzuli tisztviselőnél nyújtható be, aki kiállításáról soron kívül gondoskodik.

*Érvényességi ideje:

1) Legfeljebb 1 évig érvényes ideiglenes magánútlevél: Az a magyar állampolgár igényelheti, akinek a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele, illetve személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki. (Az okmány külföldön való további tartózkodásához, továbbutazásához, illetve a Magyar Köztársaság területére történő egyszeri beutazásra jogosít. Hazautazást követően 5 munkanapon belül le kell adni bármelyik jegyzőnél, okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában.) 2) Legfeljebb 6 hónapig érvényes ideiglenes magánútlevél: Az a magyar állampolgár igényelheti, akinek a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele, illetve személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásáig magánútlevél nem állítható ki. (Az okmány a Magyar Köztársaság területére történő egyszeri beutazásra jogosít. Hazautazást követően 5 munkanapon belül le kell adni bármelyik jegyzőnél, okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában.)

II. HIVATALOS ÚTLEVÉL:

1. Szolgálati útlevél:

*Jogosult:

Az útlevél iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv meghatalmazottja nyújtja be. Szolgálati útlevelet kaphatnak az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára hivatalos célú utazásuk, illetve kiküldetésük idejére: a központi államigazgatási szerveknél, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatottak; a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai; a bírák és az ügyészek. Szolgálati útlevelet kaphat az előzőekben felsorolt személyekkel együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke. Szolgálati útlevelet kaphat az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára továbbá a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetve nemzetközi idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.

A kérelem benyújtható bármelyik Okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló iratot.

*Érvényességi ideje:

A jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb 5 év; 1 év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé.

*Eljárási illeték:

7.500,-Ft.

*Cseréje:

Az útlevél iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv meghatalmazottja nyújtja be, abban az esetben, ha lejárt, betelt vagy megrongálódott. Amennyiben az úti okmány megrongálódása a kérelmezőnek felróható, az alapilleték kétszeresét kell megfizetnie.

*Pótlása:

Az útlevél iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv meghatalmazottja nyújtja be, abban az esetben, ha elveszett vagy megsemmisült. Csatolni kell a kérelemhez a feljelentést, jegyzőkönyvet, igazolást, amelyet az illetékes szerv állított ki a bejelentés alkalmával. Amennyiben az úti okmány elvesztése, megsemmisülése, illetve birtokából kikerülése a kérelmezőnek felróható, az alapilleték kétszeresét kell megfizetnie.

2. Hajós szolgálati útlevél:

*Jogosult:

Az útlevél iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv meghatalmazottja nyújtja be. Az okmány hivatalos utazás céljából adható a tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek; annak a vízügyi dolgozónak, aki a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedik; a hajós szolgálatot teljesítő személlyel állandóan együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének is.

A kérelem benyújtható bármelyik Okmányirodában vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Okmányirodájában. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló iratot.

*Érvényességi ideje:

A jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartama, de legfeljebb 5 év; 1 év, ha a 12. életévét betöltött kérelmező részére kiállított okmány ujjnyomat adatot azért nem tartalmaz, mert a második biometrikus adat adására a kérelmező átmenetileg fizikailag képtelen, vagy mert a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint a kérelmező kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé.

*Eljárási illeték:

7.500,-Ft.

*Pótlása:

Az elveszett, megsemmisült útlevél pótlása iránti kérelmet az utazást elrendelő szerv meghatalmazottja nyújtja be (amennyiben az okmány elveszett, megsemmisült, illetve eltulajdonították, akkor mellékelni kell a feljelentésről szóló igazolást vagy jegyzőkönyvet). Ha az okmány elvesztése, megsemmisülése, illetve birtokából kikerülése a kérelmezőnek felróható, akkor az alapilleték kétszeresét kell megfizetni az új okmány igénylésekor.

3. Külügyi szolgálati útlevél:

*Jogosult:

A Külügyminisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező munkatársa; a Magyar Köztársaság diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetve kisegítő személyzetének tagja; a Magyar Köztársaság konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja; a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy; az előző pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke. Kizárólag utazásának időtartamára érvényes külügyi szolgálati útlevelet kaphat az