Komposztálási kisokos

A családi házas háztartásokban keletkező települési szilárd hulladék nagy hányada (mintegy 30 %-a) biológiailag lebomló szerves anyag, mely komposztálással a keletkezés helyén hasznosítható. A szerves hulladék természetbe való visszajuttatásával - egy kis odafigyelés és természetesen munka mellett – hasznosul a benne rejlő anyag- és energiatartalom.

Útmutatónk - szándékunk szerint - segítséget nyújt azoknak, akik kedvet és késztetést éreznek magukban az otthoni komposztálásra.

A KOMPOSZTÁLÁS ELMÉLETE

A növények a talajból felvett tápanyagokból építik fel testüket, ha a növényi részekben felhalmozódott tápanyagokat elégetjük, vagy a szemétbe dobjuk, azok kikerülnek a természet körforgásából. A komposztálás természetes folyamatok sokasága, a mi feladatunk csak annyi, hogy minél kedvezőbb életfeltételeket teremtsünk azoknak az élőlényeknek, amelyek nagy „szakértelemmel” végzik el feladatukat.

KOMPOSZTÁLHATÓ NYERSANYAGOK

A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók:

- konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, stb.

- kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz.

NEM SZABAD A KOMPOSZTBA DOBNI

- a főtt ételmaradékot, kenyeret és csontokat

- hamut,

- üveget, fémet és műanyagot,

- színes újságot, pelenkát, porzsák tartalmát

- semmiféle veszélyes anyagot (fáradt olaj, vegyszerek, festék, elem, növényvédő szer, stb.).

GYAKORLATI TANÁCSOK

- A papír és karton komposztálható nyersanyag, mégis papírként történő hasznosítását kell elősegíteni.

- Az ételmaradékokat, húst és csontot ne tegye a komposzt halomba, mert az odavonzza a rovarokat, rágcsálókat, és bomlásukkor kellemetlen szagok keletkeznek.

- Tojáshéjat csak kis mennyiségben, és azt is összetörve tegye a komposztálóba.

- A déligyümölcsök héját lehetőleg ne tegye a komposztba, vagy ha mégis e mellett dönt, akkor előzőleg alaposan mossa meg azokat. (A déligyümölcsök héját rothadást késleltető vegyszerrel kezeik, ezek az anyagok károsan hatnak a talajlakó élőlényekre, azok működését gátolják.)

- fertőző, beteg növényeket ne tegyen a komposztba.

A KOMPOSZTÁLÁS FOLYAMATA

A kerti komposztás folyamatában a giliszták, rovarok és a különböző baktériumok és gombák alkotják az önkéntes munkások táborát. Ezeknek az élőlényeknek levegőre, vízre, tápanyagra, és nem utolsó sorban „kellemes környezetre” van szükségük. Az Ön feladata az, hogy a megfelelő „öko-otthont” létrehozza, a többit elvégzi a természet.

Mire kell odafigyelni a komposztálás folyamán?

- A megfelelő kiindulási anyagokra és azok arányára: ahhoz, hogy a mikroorganizmusok le tudják bontani a rendelkezésükre álló szerves anyagokat, megfelelő tápanyagokra – szénre és nitrogénre - van szükségük megfelelő arányban! Általában minden ún. barna hulladékban (faág, gally, szalma stb.) sok szén van. Ezzel szemben a zöld, friss hulladékokban több a nitrogén és kevesebb a szén. A helyes szén:nitrogén arányt úgy lehet elérni, hogy a zöld és barna hulladékokat megfelelő arányban - 3/4:1/4 - kell egymással ke-verni.

- a szerkezetességre (struktúrára): a konyhai hulladékokhoz és fűnyiradékhoz mindig jó struktúrájú ún. vázanyagokat, pl. gallyakat, forgácsot kell hozzákeverni! A vázanyagoknak azért van fontos szerepük, mert ezek biztosítják a komposzt átszellőzését, a rothadás megelőzését.

- a megfelelő nedvességtartalomra: az érési folyamat szempontjából meghatározó szerepet tölt be a nedvességtartalom. Ha túl száraz a komposzthalom, az gátolja a mikroorganizmusok aktivitását, ha túl nedves, rothadási folyamatok indulhatnak el. Akkor ideális a nedvességtartalom, ha olyan a halom állaga, mint egy nedves szivacs: nem száraz, de nem is csöpög.

- A megfelelő nedvesség biztosítása érdekében tanácsos lefedni a komposzthalmot/silót, valamilyen filcszerű anyaggal, gallyal.

- a kémhatásra (pH-érték): a komposztálás folyamata gyengén savas-gyengén lúgos kémhatás között zajlik le. Ha jól választja meg a konyhai és kerti hulladékok arányát, nincs szükség a kémhatás irányítására (meszezésre);

- és a homogenitásra: ahhoz, hogy a folyamatok gyorsabban végbemenjenek, szükséges, hogy a kiindulási anyagoknak közel azonos méretük legyen. Az a legkedvezőbb, ha a nyersanyagokat metszőolló, fejsze, esetleg valamely kisebb aprítógép segítségével kb. 2,5-5 cm-es nagyságúra vágja/aprítja fel.

Figyeljen a komposzt halomba rakására!

Lehetőség szerint olyan komposztálót válasszon, amelyik közvetlenül a talajra helyezhető, vagy perforált aljú, biztosítva ezáltal az átjárhatóságot a talajlakó élőlények és a komposzt között.

Mielőtt felállítaná a komposztálót, célszerű a talajra először egy kb. 10 cm vastag fakéreg, szalma vagy gallyakból álló réteget rakni, ez biztosítja majd az alsóbb rétegek átszellőzését. Erre az alsó rétegre váltakozva kell konyhai és kerti hulladékokat tenni.

Jobb eredményt érhet el, ha a rétegek közé néhány lapát földet, esetleg korábbról maradt komposztot szór. Ez azért hasznos, mert megköti az esetlegesen keletkező kellemetlen szagokat, és mert már eleve tartalmaz a lebontás szempontjából fontos mikroorganizmusokat, gilisztákat stb.

Forgassa át a komposztot!

Az anyagok bomlása és átalakulása következtében a komposzt térfogata csökken, ösz-szetömörödik. Ennek következtében a komposzt belsejéből kiszorulhat a levegő, kedvező feltételt teremtve a rothadási folyamatoknak. Ahhoz, hogy ezt megakadályozza, legalább egyszer, de a 9-12 hónap alatt legalább 2-3-szor ajánlatos átforgatni azt.

A KOMPOSZTÁLÁS GYAKORLATA

Mi a komposztálás sikerének titka?

A házi komposztálás során talán a legfontosabb a nyersanyagok összetétele. A finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni!

Az egyes hulladékok az évszakoktól függően eltérő mennyiségben keletkeznek, de a nagyrészt száraz, fás anyagok (ágak, gallyak) gond nélkül tárolható mindaddig, amíg megfelelő mennyiségű zöld, friss hulladék keletkezik.

Milyen komposztálási módszerek vannak?

A házi (kiskerti) komposztálásra két alapvető megoldás lehetséges: a halom- vagy prizmakomposztálás és a silókomposztálás.

A prizmakomposztálás

A kerti és konyhai hulladékok komposztálásának talán legegyszerűbb módja a prizmakomposztálás. A nyersanyagokat prizmaszerű halomba rakják fel, úgy, hogy a szélessége kb. 120-150 cm, magassága 50-150 cm legyen. Minél magasabb a prizma, annál jobban fel tud hevülni, de 1,5 méternél semmiképp se legyen magasabb! Az időjárás viszontagságaitól óvja a prizmát! Takarja le olyan anyaggal, ami a levegőt átengedi, de a csapadékot nem!

A prizma előnyei:

- nem kell külön komposztálót vásárolni,

- közvetlen a kapcsolat a talaj és a prizma nyersanyagai között,

- minden gond nélkül bővíthető,

- jól hozzáférhető, könnyű átforgatni, nedvesíteni.

A prizma hátrányai:

- nem nyújt esztétikus látványt,

- a rovarok, rágcsálók, háziállatok széttúrhatják (ezért mindig szórjon földet és szerkezetes anyagokat a prizma tetejére!),

- az időjárási viszonyoknak kitett (ezért célszerű minden esetben lefedni a prizmát).

A silókomposztálás

Komposztsilónak nevezzük a komposztládákat, komposzttartályokat. Ezek házilag is könnyen elkészíthetők, számtalan formájuk ismert. A silók formája lényegtelen, lehet kerek vagy szögletes. A silók fala készülhet fából, fémből, műanyagból. Ha fából készül, célszerű környezetbarát felületkezelő anyaggal bevonni, hogy tovább tartson. A kezeletlen fa is alkalmas erre a célra, csak az időjárás és a lebontó tevékenységek hatására gyorsan korhadásnak indul.

A siló előnyei:

- nem túl drága a beszerzése, az összeszerelése gyors és egyszerű,

- kis helyigényű,

- könnyen rendben tartható, jól bővíthető.

A siló hátrányai:

- nehézkesebb az átforgatás, a komposzt kitermelése,

- túl praktikus, ezért könnyen elfelejtheti gondozni (forgatni/nedvesíteni stb.).

Zárt komposztáló edény alkalmazásának legfőbb előnye, hogy kedvező esztétikai képet nyújt, könnyen biztosítható a levegőztetés, a komposzt belseje jobban felmelegszik. Véd az időjárási viszontagságoktól és a háziállatok sem tudják széttúrni. Hátránya, hogy drágább.

Mekkora méretű komposztálóra van szükség?

A komposztáló méretét alapvetően az határozza meg, hogy mennyi komposztálandó nyersanyag keletkezik egy évben. Azt mondhatjuk, hogy egy főre egy év alatt körülbelül 100 kg komposztálható szerves anyag jut. Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.

Mekkora területre lesz szükség a komposztáláshoz?

100 m2-nyi területen egy év alatt kb. 500 kg komposztálható nyersanyag keletkezhet. Prizmakomposztálás esetén szükség lesz kb. 1m2 gyűjtőhelyre, 1m2-re a prizma felállításához, 1m2 tárolótérre (barna hulladékok) és átmenetileg további 1m2-re a rostáláshoz.

Ha silóban komposztál: kb. 2m2 terület szükséges a gyűjtéshez és feldolgozáshoz, 1m2 a tároláshoz, továbbá 1m2 területet kell biztosítani – átmenetileg – a rostáláshoz.

A KOMPOSZT FELHASZNÁLÁSA

A komposzt minőségét alapvetően a nyersanyagok és az ápolási munkák minősége határozza meg. Ha helyesen lett összeállítva a komposzt-halom, gondosan volt forgatva és kellő mértékben felhevült, szinte bizonyos, hogy egy év alatt jó minőségű, főként nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmazó komposzt képződik.

Ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön veszélyes anyag a komposztba, különösen növényvédő szer, festék stb.

A komposzt felhasználható a kertben a fák, bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, de a balkonládákban, szobanövények cserepeiben is. Nem mindegy azonban, hogy milyen komposztot használunk fel! Kb. 3 hónap alatt friss komposzt keletkezik, de kb. 12 hónapot kell várni az érett komposztra. A friss komposzt még nem teljesen stabil, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat. Az érzékenyebb növények (zöldségfélék, szobanövények stb.) földjébe mindig kész komposztot kell tenni.

Honnan lehet tudni, hogy érett-e a komposzt?

Érzékszervei segítségével könnyen megállapítható, hogy a komposzt:

- szerkezete laza, morzsalékos-e, sötét (barnás-fekete) színű-e,

- friss, erdőtalajra emlékeztet-e az illata, földszerű-e.

A komposztot felhasználás előtt érdemes átrostálni. A nagyobb, nem teljesen lebomlott részeket hozzá kell adni a még nem kész, érésben lévő komposzthoz.

SIKERES KOMPOSZTÁLÁST KÍVÁNUNK ÖNNEK!