Nyílt levélváltás az azeri ügy miatt

Balázs József országgyűlési képviselő nyílt levélben bírálta Faragó László polgármestert az azeri szándéknyilatkozat miatt. A polgármester szerint ez nem más, mint kampányfogás.

\"Úgy érzem, Te nem voltál eléggé körültekintő, alapos, megfontolt akkor, amikor egy olyan várost javasoltál testvérvárosnak Gyöngyös számára – ki tudja, miféle sugallatra - amelynek bizonytalan a geopolitikai helyzete, miközben az érintett állam a belső feszültségektől sem mentes. Bizonyára te sem gondoltad végig, hogy ezzel a lépéseddel hazánk negatív nemzetközi megítélésében is szerepet vállalsz, hiszen ellenkező esetben valószínűleg megfontoltabban cselekedsz\" - írta Balázs József országgyűlési képviselő abban a nyílt levélben, melyet Faragó Lászlónak, Gyöngyös polgármesterének címezett.

Mint a honatya kifejtette: a polgármester elefántként viselkedett a porcelánboltban, s ezért magát okolhatja.

\"Nem tudom, még hányszor és hogyan lenne érdemes felajánlani több, mint húszéves önkormányzati vezetői tapasztalataimat azok minden előnyével és buktatójával, tanulságaival az ehhez hasonló, eredendően elkerülhető zsákutcák előzetes orvoslásában\" - írta Balázs József.

Faragó László polgármester válaszlevelében leszögezi: az azeri kapcsolatfelvétel ügyében vállalja a felelősséget. Azt viszont furcsállja és nehezményezi, hogy a képviselő \"médiapolitizálást\" folytat, s nem a tényleges együttműködésre törekszik, hanem a sajtóban üzenget.

\"Ötleteit, javaslatait örömmel fogadom, ha segítő szándékát nem csak a nyilvánosság előtt ismételgeti, hanem ezek kézzel fogható tanúbizonyságát adja, függetlenül attól, hogy milyen tervei vannak 2014-ben\" - írta Faragó László válaszlevelében, melyben utal a képviselő korábbi, \"csapelzárós\" botrányára is.

A levelek letölthetők a kapcsolódó dokumentumok közül.

Az ügy előzménye az a szándéknyilatkozat, melyet Vona Gábor kezdeményezésére és jelenlétében írt alá nemrégiben Gyöngyös az azerbajdzsáni Shusha városával. A város ugyanis Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsánba ékelt örmény enklávé területén fekszik, a térség hovatartozása miatti konfliktus a mai napig nem jutott nyugvópontra. A többségében örmények lakta terület jelenleg örmény ellenőrzés alatt áll. Az 1990-es években Azerbajdzsán és Örményország mintegy harmincezer ember életét követelő háborút vívott érte, ennek az 1994-ben aláírt tűzszünet vetett véget. A terület sorsának végleges rendezéséről azóta folynak sikertelen tárgyalások.