Civilek és pénzek - közmeghallgatás 2014

Utakkal, közművekkel és a civilek támogatásával kapcsolatos kéréseket fogalmaztak meg a gyöngyösiek a 2014-es közmeghallgatáson.

A 2014-es költségvetés koncepciójának fő gondolata a likviditás fenntartása, a korábbi évek eredményeinek megőrzése - mondta Faragó László polgármester a közmeghallgatáson. Bevezetőjében arról beszélt: az önkormányzat feladatai a korábbi évhez képest sokat nem változtak, az önkormányzat a 6,7 milliárd forintos költségvetés tervezésekor a korábbiaknál több pénzt szándékozik adni civil szervezeteknek. Midezzel együtt emlékeztetett arra is: a forráshiány a büdzsé mintegy 6 százaléka, így természetesen sok tekintetben behatároltak az önkormányzat lehetőségei.

Beszélt arról is: az állami adósságátvállalás második ütemének megvalósulására is számít az önkormányzat, ami mintegy 200 millió forint kiadástól mentesíti 2014-ben Gyöngyöst.

Megemlítette azt is: a helyi adóterheket nem növelték, sőt tíz százalékkal csökkentették a magánszemélyek kommunális adóját, s tervezik a garázsok adójának csökkentését és az iparűzési adó elengedését meghatározott feltételek esetén.

A költségvetés részleteiről szólva megemlítette, hogy a büdzsé 36 százalékát fordítja munkabérek és közterheik kifizetésére az önkormányzat, s 2014-ben is fenn kívánják tartani a béren kívüli juttatásokat, emelt összeggel.

Továbbra is kiemelt feladatként kezelik a közfoglalkoztatást, a korábbi évek sikerére alapozva.

Mivel fejlesztésre csak korlátozottan áll rendelkezésre pénz, többségében az uniós pályázati forrásokra számítanak, emlékeztetett Faragó László, hozzátéve, hogy pályázati önrészekre húszmillió forintot tartalmaz a költségvetést. Ezt követően részletesen taglalta az északi városrészben tervezett komplex telepprogram szociális és infrastuktúrális és céljait. A tervezett fejlesztések között az útfelújítási program folytatását, a járdaépítési program felgyorsítását, a sástói projekt befejezését, intézményi energetikai fejlesztéseket említett bevezetőjében a polgármester.

Elsőként Válik István, a Mozaik színkör vezetője kért szót, aki a kulturális koncepció kapcsán említette meg, hogy tavaly egyetlen fillér támogatást sem kapott a gyöngyösi amatőr színjátszás, reményét fejezte ki, hogy a kulturális koncepcióhoz akkor benyújtott javaslatok változtatnak ezen. Megemlítette azt is: az időközben elindított a szobaszínházi projektjükhöz viszont a polgármester saját keretéből adott támogatást.

A továbbiakban egy Petőfi úti hölgy azt kérdezte, hogy a Zsellérközből mikor lesz élhető hely, s kérdését azzal indokolta, hogy évtizedek óta csak igéreteket kapnak, miközben adót rendesen fizetnek ők is.

Szűcsné Major Ildikó az Észak-Kálvária lakótelepen megszaporodott betörésekre hívta fel a figyelmet, s azt kérte, hogy a Bocskai út 42. szám alatti telekről „eltűnt” falat építse újra az önkormányzat, vagy legalább segítse a lakókat a fal felhúzásában. Ugyancsak szorgalmazta, hogy a Damjanich úti vastelepen szereljenek fel térfigyelő kamerát.

Rossz hírét kelteni...
Az egyetlen „konfliktusos” hozzászólás Orosz Bálinttól érkezett, aki azzal kezdte mondandóját: nehéz helyzetben van, le kellett higgadnia, mire beért a díszterembe. Úgy vélte, a várost „még senki nem járatta úgy le”, mint Veresegyházán egy gazdasági fórumon tette azt az „egyik alpolgármester”, aki ráadásul korábban maga is tagja volt a testületnek. Orosz Bálint úgy vélte, megengedhetetlen, hogy valaki ilyen módon „kibeszéljen” egy várost, elferdítve a tényeket.
Válaszában a megszólított Bozsik István kifejtette: nem szerencsés kiragadni egyes részeket egy önkormányzati konferencia munkacsoportjában elhangzottakból, majd elsorolta, hogy miket mondott az említett konferencián a város gazdálkodásáról, az ipari parkról és a gyöngyösi főiskoláról. Úgy vélte: mindebben semmi kivetnivalót nem lehet találni. Egyúttal felajánlotta Orosz Bálintnak - akit következetesen képviselő-jelölt úrnak szólított -, hogy részletesen is elmondja mindazt, amit a közmeghallgatáson összefoglalt.

Aradi Mária civil szervező arról beszélt: egy város annyira él, amennyire cselekvők a lakói. Egy felmérésre hivatkozva azt közölte, Gyöngyös lakóinak tíz százaléka hajlandó valamilyen közösségi célért aktivizálni magát. Erre alapozva azt kérte: a város fordítson kiemelt figyelmet a 270 gyöngyösi civil szervezetre, s közülük kiváltképp azokra, amelyek a civil aktivitást igyekeznek elősegíteni.

Hegedűs Rozália, az Üdvhadsereg gyöngyösi szervezetének vezetője a Reménység-centrum létrehozását és működését jelentette be, s arra kérte az önkormányzatot, hogy számoljanak velük is, úgy a munkájukkal, mint a támogatások elosztásánál.

Kiss Anrdás az Aranysas és Fecske út közötti szervízút problémájára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, többször megcsinálták már, de mindig tönkre megy. Harminc tulajdonost érint a probléma, végleges megoldást szeretnének.

Farkas János, a Ruszin nemzetiségi önkormányzat képviselője azt kérte, hogy nemzetközi kapcsolataik erősítéséhez, konkrét program megvalósításához az éves kereten felül százezer forinttal támogassák a kisebbségi önkormányzatot.

Petheő Csilla az idén hatvan éves Gyöngyösi Játékszín-t ajánlotta a képviselők figyelmébe, valamint a szintén jubiláló Meseházikó Gyermekszínkört. Mint fogalmazott: az eddigi támogatásokat megköszönve az egyedülálló évfordulók méltó megünnepléséhez számítanak az önkormányzat további támogatására.