Tanácsok heves esőzés, árvíz esetére

Az időjárás-előrejelzés szerint a következő napokban jelentős mennyiségű csapadék hullhat, ezért nem árt felkészülnünk a heves esőzésekre, viharokra és az esetleges árvizekre. Ebben nyújt segítségek a Katasztrófavédelem és az önkormányzat közös tájékoztatója.

Árvíz

A folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakot települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz-, gáz- villamos és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki. A védekezés elősegítése mellett fontos, hogy legyünk felkészültek egy esetlegesen kialakuló árvízi-belvízi károsító jelenségekkel szemben.

A megelőzés szempontjából fontos, hogy a belterületi vízelvezetők állapota folyamatosan megfelelő legyen, ezért valamennyi telektulajdonos köteles az ingatlana előtti vízelvezető árkot, átereszt tisztántartani.

Készüljön fel!

• Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat!

• Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt!

• Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet!

• Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra, illetve az emeletre, vagy szállítsa el!

• Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédjainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek!

Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén

• A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele!

• Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét! Már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról.

• Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton! Mái" a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon.

• Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjenek meg a víz mélységéről, és vegyenek fel megfelelően védő lábbelit!

• A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!

• Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát!

• Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra.

• Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!

• Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat!

• Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve. Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni.

• Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadási helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy-e?

• Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, értük a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat.

• Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában - hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket (a veszélyhelyzeti csomagot)!

• A lakásból való távozáskor zárja el víz-, gáz-, elektromos vezetéket!

• Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!

• A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!

• A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!

• Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymásnak!

• A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad!

• Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert az ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.

Veszély helyzeti csomag: könnyen szállítható, max. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve. A csomag tartalmazza

• a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,

• két-három napi élelmiszert - konzerv, nem romlandó élelmiszer (szükséges naponta 3000-3600 kalória) -, 1 liter ivóvizet,

• az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,

• tisztálkodási eszközöket,

• rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),

• takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot),

• ha van, hordozható rádiót.

• a gyermek kedves játékát, megnyugtatásul!

Tudnivalók a visszatelepítésről

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakóhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata.

• A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.

• Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben Önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén!

• Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást!

• Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően!

• Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét!

• Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el! A szakemberek begyűjtik azokat.

• A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után kapcsolja be!

• Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel!

• A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg!

• A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használni csak fertőtlenítés és ellenőrzés után szabad!

Szélvihar

A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat.

Szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,

súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,

könnyű épületeket dönthet össze,

közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,

fákat törhet ki.

Megelőzés szempontjából fontos, hogy a lakóépületeink karbantartottsága folyamatos legyen (tetők rögzítése, sérült cserepek cseréje, széldeszkák alkalmazása, esőcsatornák rögzítettsége, stb.)- Kísérje figyelemmel az Országos Meteorológiai Szolgálat médiákban leadott közleményeit! Riasztási fokozat elrendeléséről az önkormányzat is tájékoztatja a lakosságot.

Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk:

Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően! Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró)!

A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).

Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést!

Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.! Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél! Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól! Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!

Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti) azonnal abba kell hagyni, a tüzet e kell oltani!

Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes. Nagyobb vízfelület fölött összefüggő víz-függöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket! Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk! A háziállatokat zárjuk be!

Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le!

A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) - ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

Óvintézkedések az épületen belül:

• Az ajtókat, ablakokat zárjuk be, ne menjünk ki a szabadba!

• Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül!

• Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése)!

• Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket!

Heves zivatarok

A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és/vagy dörgő, esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős feles leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek kialakulására is számíthatunk egy-egy heves zivatar idején. Előfordulhat nagyméretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is kialakulhat. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar estén - azok kifejezetten helyi jellege miatt - viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést.

Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk. Ebben az esetben a veszélyes kísérő jelenségek már nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek.

A károk csökkentésének lehetőségei:

• A vízelvezető árkok és átereszek karbantartása, rendszeres tisztítása megkönnyíti a víz természetes úton történő mielőbbi eltávozását.

• Meg kell oldani az épületek tetőzetéről a csapadékvíz elvezetését, és az épületek falaitól, illetve alapjától való távoltartását.

• A talajszint alatti tárolóterek, pincék, garázsok bejáratának kiképzését úgy kel megoldani (esetleg utólagosan), hogy 10-15 centiméter magasságú víz ne tudjon behatolni. Ezek a helyiségek. szükség esetén homokzsákokkal is megvédhetők az elöntéstől.

• Azokban az épületekben, amelyek járószintje nem, vagy csak kicsivel magasabb, mint a talajszint, és fennáll a vízbetörés veszélye, mindenféle vegyszert, mérget, permetezőszert olyan maasan kell elhelyezni, hogy az esetleg behatoló víz ne tudja elsodorni, illetve feloldani azokat.

Mit tegyünk?

• A legfontosabb feladat a víz elvezetése. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni az elvezető csatornák és átereszek állapotát, szükség szerint el kell hárítani a víz útjába került akadályokat. Amennyiben a felgyülemlett csapadékvíz elvezetése gravitációs úton nem oldható meg. és lehetőség van annak átemelésére, az időjárás-előrejelzés pedig indokolja ezt, úgy meg kell kezdeni a szivattyúzást.

• Célszerű mindazon tárgyak rögzítése, amelyeket a víz elsodorhat. Ez történhet lesúlyozással vagy a talajhoz történő rögzítéssel.

• Ha a szabadban végzett munkálatok során elengedhetetlen elektromos berendezések (gépek) használata, azokat mindig a legnagyobb elővigyázatossággal kell kezelni, tekintettel a fokozott áramütés-veszélyre.

• Fokozott óvatossággal közlekedjen a víz alatt álló területen akkor is, ha az elöntés csak néhány centiméter. A víz alatt ugyanis - láthatatlanul - gödrök, éles, hegyes tárgyak lehetnek, amelyek balesetet okozhatnak.

• Víz alá került területen csak különösen indokolt esetben kísérelje meg a gépkocsival történő közlekedést. Fel kell készülnie a jármű azonnali elhagyására, ha a vízszint emelkedik, vagy el akarja sodorni a gépkocsit. Figyelembe kell vennie, hogy bizonyos vízmagasság felett a személygépkocsi nem képes haladni és irányíthatatlanná válik.

• A vihar elmúltával meg kell vizsgálni a lehetséges veszély forrásokat. Alaposan szemügyre kell venni a fákat, a veszélyesnek ítélt ágakat le kell vágni. A hosszabb időn keresztül elöntött területen lévő fák gyökerei meglazulhatnak, így azok veszélyessé válhatnak. Ezeket ki kell vágni.

• Az épületek szerkezeti elemeit, elsősorban a tetőszerkezetet és a kéményeket - szükség esetén szakember közreműködésével - meg kell vizsgálni, és a baleseti veszélyforrásokat meg kell szüntetni.