Előzzük meg a szabadtéri tüzeket!

Az elmúlt években lényegesen csökkent a szabadterületeken keletkezett tűzesetek száma a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén. A közelmúltban azonban az égetésre vonatkozó országos és helyi szabályozás is több módosult, ezért érdemes ezeket a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetén számba venni.

A szabadterületi tüzek jellemzően települések külterületein, műveletlen, elhanyagolt, gondozatlan földterületeken keletkeztek, továbbterjedésük megakadályozását azonban minden esetben segítették a gondozott, kaszált területek. Gyakori volt a nádasok, valamint az utak menti területek, árkok leégése mellett az illegális szemétlerakók környékén a kábelégetéssel okozott tűz. A szabadtéri tűzesetek jellemzően számszerűsíthető kárt nem okoznak, viszont a katasztrófavédelem számára jelentős költségekkel járnak, százezer forinttól akár több millió forintig terjedhetnek.

A korábbi évek tapasztalatai alapján, a szabadtéren keletkezett tüzek jelentős része gaz, parlag és hulladék égetése, felügyelet nélkül hagyása miatt keletkezett, azokat túlnyomóan emberi felelőtlenség, gondatlanság okozta. A tűzesetek körülményeinek vizsgálata azt mutatja, hogy a tettenérés, a bizonyítás nehezen valósítható meg, mivel aki a tüzet okozta, a helyszínt elhagyja és jellemzően tanúkat sem lehet találni. További nehézséget okoz a katasztrófavédelem számára a leégett területek tulajdonosainak megtalálása.

A szabadtéri tüzek nagy része a szabályok ismeretének hiányából, vagy annak tudatos be nem tartásából ered, azonban a területek gondozatlansága is elősegíti a tűzesetek kialakulását.

A növényi hulladék szabadtéri égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól kivétel abban az esetben van, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit.

Gyöngyösön az önkormányzat környezetvédelemről szóló, legutóbb 2015. július 1-jei hatállyal módosított önkormányzati rendelete tartalmazza az égetésre vonatkozó szabályokat. Fő szabály szerint a város közigazgatási területén az avar, továbbá kerti, növényi hulladék égetése tilos. Kivételt csak a kiépített szabadtéri tűzhelyek, ún. szalonnasütő helyek rendeltetésszerű használata jelent, illetve évente négy alkalommal megengedett az égetés az 500 m2-t meghaladó méretű kertes lakóingatlanokon, valamint a kommunális hulladékszállítási közszolgáltatásba be nem vont ingatlanokon. Ezeken a helyeken növényi hulladék, kerti hulladék nyílttéri égetése április hónap első és október hónap utolsó csütörtökén és vasárnapján az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) Korm. rendelet betartása mellett megengedett. Az égetésre a következő feltételek vonatkoznak:

- Tilos a nyílttéri égetés a hatóság által elrendelt általános tűzgyújtási tilalom idején.

- Az égetés 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy által vagy felügyelete mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető úgy, hogy az égetéssel, az égetés hősugárzásával környezeti, vagyoni kár nem okozható és az égetés az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, a tüzelőanyag az emberi egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat.

- Az égetendő kerti, növényi hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes hulladékot.

- Az égetésre – a füstképződés csökkentése és a környező lakosok kímélete érdekében – száraz anyaggal, a meteorológiai viszonyokra figyelemmel, szélcsendes időben kerülhet sor.

- A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható.

- Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

- Külterületen- és zártkertben nyílttéri égetés csak a tűzvédelmi hatóság engedélyével és olyan szélirány mellett végezhető, mely nem a belterület felé viszi a füstöt.

Az előírások megsértése esetén a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendeletben foglalt bírság kiszabására van lehetőség.

Továbbra is megengedett a kerti grillezés, a tűzön történő sütés-főzés állandó felügyelet mellett.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait az OTSZ 226. §-a tartalmazza.

Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján „Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

A kérelmet a hozzá tartozó alapeljárási illetékkel (3.000 Ft) legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés elvégzéséhez. (pl. az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)

Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.”

Ezt a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § - előírt hatósági engedélyt nem pótol.

A tűz nem hagyható őrizetlenül és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

Az erdőtüzek megelőzése is kiemelt fontosságú. A korábbi országos tűzgyújtási tilalom területi hatálya kiterjedt az erdőterületekre, a fásításokra és az ezektől mért 200 méteres távolságon belüli területekre (ideértve a külterületi ingatlanokat is). Az országos tűzgyújtási tilalmat a vidékfejlesztési miniszter hirdeti ki és vonja vissza a belügyminiszter egyetértésével.

Tarlóégetést és egyéb növényi hulladékégetést tűzgyújtási tilalom idején az erdő 200 méteres környezetében tilos végezni.

Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ban leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

Amennyiben külterületen a szabadtéri égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint pl. az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelemről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 12. § (1) bekezdése alapján az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni. Az előírás értelmében az erdőterületre vezető minden olyan út mentén ki kell helyezni a figyelmeztető táblákat, ahol az erdőlátogató személyek előfordulásával számolni lehet. Ezek elsősorban az erdőterületek megközelítését szolgáló gépjárművekkel járható utak és nyiladékok, valamint az erdőlátogatók részére kijelölt turistajelzéssel ellátott utak, ösvények, továbbá a jelzéssel nem ellátott, de az erdőben történő rendszeres közlekedést szolgáló utak, ösvények.

Az erdőgazdálkodó köteles a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani, az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.

A tűzvédelmi bírságról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet tűzvédelmi bírságtétele kimondja, hogy amennyiben valaki a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik, bírsággal sújtható.

A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével ismételten kiszabható.

A Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a tűzesetek megelőzése érdekében rendszeres ellenőrzéseket tart azokon a területeken, ahol az elmúlt években tűzesetek történtek, illetve ott, ahol a szabadterületek gondozatlanok. A gondozatlan területek tulajdonosait, kezelőit azonosítás után felszólítjuk az elszáradt növényzet eltávolítására, szükség esetén szankciót kezdeményezünk velük szemben.

A veszélyeztetés időszakában a tűzmegelőzési szabályok betartásának fokozott ellenőrzését hajtjuk végre az erdő- és mezőgazdálkodásban. Az ellenőrzésekbe az érintett hatóságokat (földhivatal, hegybíró) is bevonjuk. A szándékos tűzokozások esetében a beavatkozásokkal kapcsolatos költségek megtérítését kezdeményezzük, illetve tűzvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet.