Közmeghallgatás: tervek és lehetőségek

Hitelt nem vesz fel Gyöngyös, forráshiány nélkül tervezett költségvetés kerül a képviselők elé. Fejlesztésekre - pályázati források nélkül - szerény lehetőségek mutatkoznak - hangzott el egyebek mellett a közmeghallgatáson.

Gyöngyös mintegy 7.7 milliárd forintból gazdálkodik 2017-ben, ebből 4.9 milliárd forint a működési kiadás, amelynek szűk negyven százaléka a bérekre és járulékokra megy el. A kötelező béremelés végrehajtásához forrást nem rendelt a kormány, de a város végrehajtja a béremelést, és a korábbi évek egyéb juttatásait - például a kafetériát - sem csorbítja - foglalta össze a költségvetés egy jelentős fejezetét Kévés Tamás alpolgármester a közmeghallgatáson.

Beszélt arról is: a költségvetés tervezésének legfőbb szempontja a város működőképességének megtartása, az alapfeladatok biztonságos ellátása volt. Fejlesztésekre döntően pályázati forrásokból vállalkozhat Gyöngyös, saját erőből "korlátozott" a mozgástér.

Adókat nem emelt a képviselő-testület 2017-ben, ezzel együtt a korábbiaknál magasabb adóbevétellel számolnak - a cégek, vállalkozások javuló eredményeire alapozva.

Fontos feladatnak tekintik a civil szerveződések támogatását, az erre szánt források némiképp csökkennek, de továbbra is pályázatokon lehet majd hozzájutni ezekhez a pénzekhez. Fokozott figyelmet szentelnek a kommunális feladatok ellátására, ezek egy részébe bevonják a közfoglalkoztatottakat is - sorolta tovább az alpolgármester.

Hangsúlyozta azt is: több nagy fejlesztés - a Zsellérközök megújításának folytatása, az Észak-nyugati városrész fejlesztése, a déli, délkeleti városrész csapadékvíz-elvezetésének rendezése - kizárólag pályázatok révén képzelhető el.

- Tudjuk, hogy sok számos jogos fejlesztési igény van, de a pénzügyi lehetőségek korlátozottak. A városvezetés eltökélt abban, hogy nem növeli a város adósságát hitelfelvétellel, már csak azért sem, mert csak a kormány engedélyével vehetnénk fel hitelt, amire kicsi az esély - foglalta össze az alpolgármester.

A továbbiakban a helybéliek felvetései következtek, többen érdeklődtek a nyugati elkerülőút helyzetéről, jeleztek közlekedési és közlekedés-szervezési problémákat a város több területéről. Szemetes utcákról, rossz utakról és járdákról, parkolók hiányáról szóltak ezek a felvetések.

Kévés Tamás válaszként közölte, több állami út került szóba, amelyekre az önkormányzatnak nincs ráhatása. A város fennhatósága alá tartozó utcákban igyekeznek elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Kisebb polémia alakult ki a szociális bérlakások kiutalása kapcsán, Kévés Tamás azt hangsúlyozta: a lakásügyi bizottság szociális érzékenységéhez nem férhet kétség, a felvetett konkrét ügyekben pedig vizsgálat indul.

Több gyöngyösi ingatlan elhanyagolt állapotát is szóvá tették a helybéliek, illetve érdeklődtek a buszpályaudvar áthelyezésének ügyéről. Az alpolgármester válaszában elmondta: az említett ingatlanok nem a városéi, így nincs ráhatásuk az esetleges felújításukra. A buszpályaudvar elköltöztetése sem önkormányzati feladat, s ő úgy tudja, ez nem is fog megtörténni, mert nincs rá pénz - tette hozzá.

Az Észak-nyugati városrész kapcsán Kévés Tamás hosszan magyarázta az ott élők felelősségét, melynek esszenciáját úgy foglalta össze, hogy ha nem lesznek igényesebbek a környezetükre, ha nem lehet megoldást találni, akkor húsz év múlva nem csak azt a városrészt hívják majd Durándának... Épp ezért a közeljövőben egy fórum összehívását is tervezi, amelyen szakértők bevonásával keresik a megoldási lehetőségeket.