Tragédia és újjászületés - a tűzvészre emlékeztünk

Száz évvel ezelőtt története legtragikusabb napjait élte Gyöngyös: hatalmas tűzvész pusztított a városban. Az évfordulón emléknapot rendeztek a városban.

Tizenegy ember életét követelte a nagy gyöngyösi tűzvész, ezrek váltak hajléktalanná, óriási érték pusztult el. Sosem látott összefogással kezdődött meg a helyreállítás és az újjáépítés, melynek során kialakult Gyöngyös ma is ismert arculata.

A száz évvel ezelőtti pusztítás évfordulóján rendezett emléknapon részt vett Habsburg György, hazánk európai uniós nagykövete, a tűzvész idején a városba látogató IV. Károly és Zita királyné unokája.

Az emléknap tudományos, történeti, művészeti és szórakoztató programsorozattal várta mindazokat, akik méltón szerettek volna emlékezni a száz évvel ezelőtti tragédia áldozataira és hőseire, s arra az összefogásra és segítségre, amit Gyöngyös kapott az újjáépítésben.

A gyöngyösi tűzvész emléknapja

 

85 kép

Dátum: 2017-05-22 14:17:00

 

Gyöngyöst a tüzek városaként szokás emlegetni, a helytörténészek a XVII. századtól hétre becsülik a kisebb-nagyobb tűzesetek számát. Mind közül a száz évvel ezelőtt, 1917. május 21-én felcsapott lángok okozták a legnagyobb pusztítást, a város egyharmada vált a lángok martalékává. Leégett 580 ház, 1400 melléképület, tizenegyen meghaltak, száztízen pedig égési sérülést szenvedtek. Az összlakosság csaknem fele fedél nélkül maradt, a kárt mintegy 21 millió koronára becsülték. A tűzvész utáni második napon részvétlátogatást tett Gyöngyösön IV. Károly király és felesége, Zita királyné. Látogatásuk nem csak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is jelentett a város és a tűzkárosultak számára. A Gyöngyös újjáépítéséről szóló törvénycikket a képviselőház 1918. augusztus 3-án fogadta el, és még ebben az évben az utolsó magyar király szentesítette. A város a tűzvész utáni újjáépítés során nyerte el mai arculatát.