3 °C

 
 
14/2021.(IV.16.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE 2021. április 16-án rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2021. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

13/2021.(III.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE 2021. március 26-án rendeletet alkotott az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 1/2013.(II.4.) önkormányzati rendelet módosításáról.

12/2021.(II.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE 2021. február 26-án rendeletet alkotott A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL szóló 9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról.

11/2021.(II.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE 2021. február 26-án rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2021. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL.

10/2021.(II.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS POLGÁRMESTERE 2021. február 26-án rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

Bővebben


Járások és székhelyek: Lőrinciben is nyílik kormányablak

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.11.21. szerda
 
Utoljára módosítva: 2012-11-21 16:08
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    Navracsics Tibor szerint nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával: a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg.

     

    A Jó Állam – 2013’ Járások és kormányablakok című sajtókonferencián Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013 döntő év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg. A tradíciók és a modernitás „házasítására” tesznek kísérletet, ahogyan tették azt a kormányhivatalok kialakításakor is. A járási hivatalok felállításával még nem érik el a célt, de közelebb kerülnek hozzá. Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, hogy ne kelljen egész napokat utazni vagy szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakok referenciapontok, és a tervek szerint egy év múlva már közel 300 kormányablak fog működni országszerte. A miniszter bízik abban, hogy 2014-ben, amikor a választópolgárok felé el kell számolniuk a rájuk bízott mandátummal, elmondhatják, hogy jobbá és egyben ügyfélbarátabbá tudták tenni a magyar állam működését.

    Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját. Mint fogalmazott: a területi közigazgatás a polgárok államhoz fűződő bizalmi viszonyát szeretné a kormányablakok országos rendszerének kialakításával építeni. A jövő év végére befejeződő folyamat nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt is, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság, vagyis bevezetik az egyablakos ügyintézés lehetőségét. Ezzel megszűnik az, hogy az állampolgárnak először azt kell kinyomoznia, hogy melyik közigazgatási szervnél intézheti el ügyeit. „Hogyha a kormányablak-rendszert kiépítjük, semmit nem kell tudni, egyetlen dolgot kell tudni: hol van a lakóhelyemhez legközelebbi kormányablak” - fogalmazott Szabó Erika.

    Elmondta azt is: több mint 2000 jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban kétműszakos munkarendben dolgoznak. A kormányablakok 2011. január 3-án 29 ügykörrel indultak, ma már 62-vel működnek, emellett általános tájékoztatást is nyújtanak arról, melyik ügyet hol lehet elintézni.

    Kormányablakok jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működnek, de a jövő év végén valamennyi járási székhelyen és minden olyan településen, ahol okmányiroda működik, várják majd az állampolgárokat. Ahol nem lesz kormányablak, ott pedig kirendeltségek jönnek létre, vagy ügysegéd veszi fel az állampolgárok kérelmeit. Tehát nem csak a járási hivatalokban intézhetik ügyeiket az emberek. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol megszületett a megállapodás a kormányhivatallal, igazgatási segédek dolgoznak majd, akik a lakók ügyeit intézik. Erről 2012. október 31-ével bezárólag megköttetett az együttműködés.

    A járási hivatalok előkészítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek a szükséges jogszabályok és azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában. A cél, hogy a kistelepüléseken élőknek ne kelljen beutaznia a járási központba. Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni.

    A tervek szerint 2013 végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma. Pályázatot hirdettek kormányablak munkatársi képzésre, akik az állam arcai lesznek, az ő felkészültségük jelenti majd azt, hogy az állam valóban képes-e a bizalom visszaszerzésére.

    Az átalakítás költségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Navracsics Tibor elmondta: az alapelv az volt, hogy ne kerüljön többe, mintha az önkormányzati rendszert kistérségi szinten működtetnék. A járási hivatalok elhelyezése az önkormányzatok által ingyenesen használatba adott, illetve kihasználatlan állami ingatlanokban történik majd. Csak a szükséges átalakításokat hajtják végre és eszközöket szerzik be, hiszen beszerzési stop van. Középtávon már működési költségek szempontjából megtakarítást jelent a hivatalok felállítása, hiszen az olyan feladatokat, amiket most minden településen ellátnak, a jövőben járási szinten fogják végezni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tervek szerint azért sem lesz elbocsájtás, mert egy újonnan kialakítandó rendszerről van szó, amit most töltenek fel munkaerővel, emellett pedig átvesznek az önkormányzati szférából embereket, kiszámoltak egy átváltási normát és sikerült „optimálisan belőni” a szükséges létszámot.

    Az egyes megyéket érintő információkról, kérdésekről a jelenlévők regionális szekcióbeszélgetések keretében kérdezhették a kormánymegbízottakat.

    Heves megyében 7 járás létesül, Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony és Pétervására székhellyel. Az egri járás törzshivatalához 87, a gyöngyösihez 72, a hatvanihoz 55, a hevesihez 38, a füzesabonyihoz 32, a pétervásáraihoz 25, a bélapátfalvaihoz pedig 19 fő kerül át az önkormányzatoktól. A járási hivataloknak néhány kivételtől eltekintve a székhely-települési önkormányzatok épületei adnak otthont. A tervek szerint a járásszékhelyeken kívül megyénkben Lőrinciben létesül még kormányablak.


    Közösségi funkciók