Variációk! (2)

Az úgy lenne...

Még nincsenek
sem szép szavak,
sem apró érintések,
sem mozdulatok.
Csak pillanatok,
kicsi össze-
tekintések.


Jaj, nem tudom, hogy amit
el akarok neked,
azt hogyan is
mondhatnám el.
Félek,
kérlek,
ne ítélj el.
Légy szabad és szabadít-
sál fel.


Az úgy lenne, hogy
volna egy kastély,
gyönyörű nagy terekkel, és
fentről nézzük,
ahogy a partra
hullámot görget a tenger.


A hajad befonva,
a kezeden színek,
a gyűrűsön új karika.
Az ágyon virágok,
meztelen álmok,
Élet 2.0.


És nem lenne vége,
ha eljön a tél - se.
Ott várna a hó a
magasban.
Erdei tisztás,
száguldó siklás,
vakító nap
a havasban.


Repülünk.
Nem kell
élni szerekkel, a
szerelem
felemel, s ringat.
Van ilyen,
Kedves, (ez)
a Zöld Szigeten lesz,
odavár
a Nyugati
Csillag.


Szívek és
szárnyak.
Angyalok,
vágyak.
Emberi álmok,
Tavasz, virágok.
Kalandok, képek,
Színek és fények.
Kezünkben
tartjuk az
egész
világot.


Hatvan, 2018 augusztus
Q.


Szeptember!


Könnyed érintések/
szép szavak sem voltak,
nem ismerlek. Csak azt:
vár ránk ma a holnap.


Szabadságra vágytam,
nem tudtam, hogy mondjam,
felhők fölött jártam,
mindig Rád gondoltam.


Tudom, hogy jól láttam,
mondd, hogy nem tévedtem:
Igen, Te is vártad.
nem volt ez véletlen.


Gondoltad? Érezted?
Titkolod, elrejted.
Ugyanígy képzelted?
Álarccal elfedted.


Áruló két szemed
mondta el helyetted.
Mágnes tekinteted
behúzta szívemet.


Ugrottam, s megtettem,
Nem féltem cseppet sem.
Elnyertem, Te lettél
kerek földön kincsem.


Út vagy Te, az Élet.
Bármerre visz lépted,
Mindig követnélek,
El nem engednélek.


Csillag körül bolygó.
Kimondott igaz szó.
Mint fény és az árnyék,
nem kértük: ajándék.


Veled nem hibázok.
Nélküled elvesznék.
Másutt vagy ? hiányzol.
Nem volnál ? nem lennék.


Tűz vagy Te: az Élet
Benned porrá égek.
Nappalok éjjelén
Holtig szeretnélek.


Hatvan, 2018. szeptember
Q.


Ha Te ? akkor én


Ha a Nap leszel Te -
én az évszakok.
Minden évben négyszer
körbetáncolok.
Minden évben egyszer
kezdet lesz a vég
összeér olyankor
a föld és az ég.


Ha éjszaka leszel -
én a csillagok-
Fényem a szemedben
Hajnalig ragyog.
A holdsugaramban
szépen megfürödnél
világ virradtáig
Hű kedvesem lennél.


Hogyha vándor leszel -
én a te jó utad.
Vagy a fejeden egy
széles szalmakalap.
Biztos helyre viszlek
innentől már téged
mindig csakis hozzám
hazavezetnélek
(Soha-soha többé
el nem engednélek)


Ha te a tenger vagy -
én a hullám leszek,
vagy égbe feltörő
torony felhőhegyek.
Pusztító vad vihar,
sziklát elmorzsoló.
Amikor hiányzol
ég-könnycsepp, lehulló.


Ha jég leszel, akkor
én veled a hideg,
csikorgó. Rettentő,
zúgó hógörgeteg.
Egyszerre fagyunk meg.
-
Többé nem mozdulunk.
-
Jéghegyként sodródva
egymásba olvadunk.


...


Mondd, hogy Te vagy Az, és
úgy van, ahogy érzem.
Mondd, minden így igaz,
Nem kell többé félnem.
Én leszek Ez veled,
Ez + Az Mi leszünk,
Megtaláltuk Egymást:
Pont a Másik Felünk.


Hatvan, 2018. december


Q.