Rejtekvers! (1)

Variációk! (2)

Az úgy lenne... Tovább

Százezer! (3)

Szerelmemnek (4)

Drága, szerelmem, lehet, hogy te nem ismersz engem, de én mindent tudok rólad! Azt is tudom, mikor ülsz le, és mikor kelsz fel. Minden lépésedet ismerem, még a hajad szálait is számon tartom. Bennem élsz, mozogsz és létezel. Kiválasztottalak magamnak a kezdet kezdetén; én formáltalak már édesanyád méhében is, mert drága vagy nekem! Tovább

Kedvesem, (5)

Neked szól e levelem Tovább

Vers minek nincs neve,kezdete se befejezése (6)

Drága Egyetlenem! (7)

Képtelen vagyok aludni. Tovább

Drága Szerelmem! (8)

Kedvesem! (9)

Szerelmem! (10)

Életem, Kedvesem, Szerelmem! (11)

Bár szólíthattalak volna így, míg világ a világ! De most itt vagyok s mellkasomban tátong az űr, fejemben őrjítő gondolatok. Tovább

Drága szívem! (12)

Ezt írom most neked! Senki más, csak TE! Tovább

Szerelmeslevél (13)

Drága Párom! Tovább

Kedvesem, Katamamó! (14)

Kissé félénken vallok Neked érzéseimről. Tovább

Drága Zolim! (15)

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen nehéz... Tovább

Drága, kedves Kedvesem. (16)

Szeretlek. Tovább

Kedves Tulok! (17)

Mindjárt megpusztulok. Égető vágyam tüzel, bár csak pörköltet ettem nokedlivel. Tovább

Szeretet (18)

(a verset ajánlom a Szerelmemnek, minden pozitív gondolatom forrásának) Tovább

Szívem kuglófjának egyetlen szem Mazsolája! (19)

Emlékszem, mikor először találkoztunk kettesben még nagyon izgultam milyen első benyomást keltek majd benned. Kezem remegett, szívem hevesen vert és pulzusom az egekbe szökött, mikor megpillantottam, hogy jössz felém. Megöleltél. Tovább

A majdani szerelmemnek... (20)

Kedves majdani szerelmem! Tovább

Mindenem (21)

Szerelmeimnek az összes Életben! (22)

Valahol van egy Társad. Tovább

Leendő kedvesemnek! (23)

Tétova vagyok. Mit is írhatnék neked, aki még csak képzeletemben létezel, de ha egyszer valósággá válsz: minden szava a tiéd lesz. Oly nagyon vágytam rád. Az idők végzete sodort felém. Már nem mertem arra gondolni,hogy meglellek. Igyekeztem szikrájában elfojtani képzeletem erejét, amikor eszembe jutottál, de te mindent felülmúltál! Tovább

Drága Marci! (24.)

Édesapád mondta egyszer, még nagyon régen, hogy a szerelem hosszú távon csak megnehezíti a dolgokat és bűntudatot ébreszt. Amikor arról kell dönteni, mi a legjobb a szeretett embernek, aki magatehetetlen beteg - magunkat helyezzük előtérbe. Mert az ember önző. De a szerelem nem engedi, hogy azt válasszuk, amitől nekünk könnyebb lesz. Arra kényszerít, hogy a másik iránt érzett szeretet kerekedjen felül, és tovább szenvedjünk döntésünk súlya alatt. Tovább

Drága szerelmem! Fogadd e levelet tőlem! (25.)

Vágyódás Tovább